Természetvédelem

Őrségi Nemzeti Park

Magyarország tíz nemzeti parkja közül a legfiatalabb a 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park. A nemzeti park hármas határon elhelyezkedő, 44 000 ha. kiterjedésű területe magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket és a Felső-Rába-völgy nagy részét. Hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke ez, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Legjelentősebb folyója a Rába, mely nagy folyóink közül egyedül őrizte meg szabályozatlan medrét.

Az Őrségben a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Évezredek óta az itt élők a természettel harmóniában élve alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszútávon fenntartható sokszínűségét.

Az Őrségi Nemzeti Park területének kétharmadán erdő található, jellemzőek a lombelegyes erdei fenyvesek. A felelősen gazdálkodó Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság saját kezelésű erdeiben a folyamatos erdőborítást biztosító természet-közeli gazdálkodás meghonosítását tűzte zászlajára.

A változatos, mozaikos táj gyepterületeinek megőrzését az Igazgatóság a tájfajta magyar tarka gulya és a muraközi ménes fenntartásával biztosítja. A színpompás kaszálórétek kíváló élőhelyet biztosítanak számos védett fajnak, így a fokozottan védett ragadozó életmódot folytató keleti rablópillének is.

A láp- és mocsárréteket tavasszal sokhelyütt a kígyógyökerű keserűfű és a sárga sásliliom virágpompája díszíti, majd a nyár végétől a kenyérbél cickafark fátyla borul az aranyló kékperjésekre.

Az állatvilág rendkívül változatos. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. Az őrségi és Rába-menti réteken, nyári éjszakákon hallatja hangját ritka fészkelő madarunk a haris. Az Igazgatóság a sérült vagy fészekből kiesett madarak ellátásáról a Bechtold István Látogatóközpont mellett működő madárvédelmi mintatelepen gondoskodik.

A kulturális és szakrális emlékekben gazdag vidék egyedi településszerkezetet tudhat magáénak. A dombokon kialakított házcsoportokat, gazdasági egységeket szernek nevezzük. A szerek az elnevezésüket jellemzően a megtelepült családról, földrajzi, élővilágbéli, meghatározottságáról, szakrális épületről kapták.

A Rába folyótól délre fekvő szlovén ajkú vidékre a szórvány településszerkezet jellemző, ahol a dombokon, domboldalakon kialakított házcsoportok és a hozzájuk tartozó gazdasági egységek, művelt, legeltetett területek találhatóak.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, természeti értékeinek élményalapú bemutatására. A nemzeti parkba érkezőket erdei iskola, szakvezetéses túrák, bemutatóhelyek várják: Szalafő-Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szőcén a Lápok Háza, Kőszegen a Bechtold István Látogatóközpont, Sághegyen a Sághegyi Múzeum. A turisták által is kedvelt Őrség 2007-ben az Európa Bizottság döntése alapján bekerült Európa 10 legvonzóbb turisztikai célpontja közé. 2008-ban pedig az Őrséget egyedüli tájegységként a magyar közönség Magyarország 7 természeti csodája közé választotta.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelentős szerepet tölt be az illetékességi területéhez tartozó élővilág megőrzésében, kutatásában, védelmében. Továbbá a hagyomány és a helyi kultúra megőrzésében, ápolásában, valamint jelentősen hozzájárul felelős területkezelése által géntartalékaink megőrzéséhez is.

 

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

H-9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A

Tel.: +36/94 548-036, +36/94 548-034

Fax: +36/94 428-791

Email: orseginp@onp.kvvm.hu